reply to name's post
#1394
Persze, ezeket már milliószor olvastam s nyilván nem képzelem, hogy edzés nélkül tudok tömegnövelni, ahhoz már kelleni fog, persze. Viszont ha jelenleg nem megy a mozgás, akkor nem megy, én igyekszem, nem adom fel, de ez van. A fogyáshoz szerencsére bőven elég a gyaloglás is, úgyis az étkezés számít. S beesik néha más is, csak túl kevés. Ezt igyekszem feltornázni. Igazából csak meg kell találnom azt az edzést, amit élvezek (a súlyzózás pl. eléggé olyan).
A mellbőségem igazából nem érdekel, nyilván erősítek mellre is néha, viszont eddig tizensok kiló fogyással semmit nem csökkent a mellbőségem, nem hiszem, hogy a következőkben sokat fog (bár ezt nem tudhatom, az extrapoláció nem megbízható dolog :)), de ha fog, én nem fogok panaszkodni, az tuti, sőt.
Olvasgattam a metalozott-testek.hu-s cikkeket, ez kicsit közelebb hozott a mozgáshoz... Valamint újra kellene anatómiát tanulnom, mindig vonzott, a rajzoláshoz pedig kell.
A nehéz izmosodás nem sokkol, eleve nő vagyok biológiailag, ezt már elbuktam :D Kicsit olyan ez, mint amikor a párommal mentünk az autópályán. Én szerettem volna gyorsan menni (bár az autópálya úgy is unalmas, de valamivel kevésbé és legalább rövidebb ideig tart) és neki volt erősebb motorja. Ő könnyen fogy, könnyen hízik (bár ma már nehéz lenne annyit ennie), nyilván könnyebb lenne izmosodnia is, mivel velem ellentétes nemű... De ő abszolút semminemű izmot nem akar, ami nem megy rá magától csak a munka és biciklizés miatt. Bezzeg én igen, csak még le kell küzdenem a lelki akadályozó tényezőket. Szerencsére sok izmot én se akarok, azt nagyon kemény elérni egy nőnek s nem is tetszene. Csak helyes dudorodó vállat, bicepszet (a kedvencem) és nem egyszerűen nem hájas, hanem picit formásabb hasat s ilyesmiket akarok. A vádlimmal nem lesz baj, a fenekemet pedig nem látom (de lehetne kerekebb). Magamnak akarok megfelelni, nem másnak.
De igazából a külsőm sokadlagos (de azért még mindig fontos) tényező számomra. Viszont egészséges, hosszú életet akarok, az átlagembernél nagyobb erővel (ez remélhetőleg egyre inkább így lesz, valamiért az emberek ritkán edzenek igen idősen, pedig pont akkor van rá nagyobb szükség szerintem, ha nem is a csajozás miatt, de egészség és erő szempontjából), amihez szerintem egyértelműen elengedhetetlen a megfelelő edzés, bármit is jelentsen az. Nem akarok 100 évesen egy gyönge kis valaki lenni, aki még egy magyar hegyre sem tud felmászni (az ösvény megfelelő lesz, meredeken manapság is ritkán mászkálok).
De igazából nem tudom, mit jelent az, hogy valaki nehezen hízik, illetve hogy én olyan vagyok-e. A tényeket nézve igen, de gondolom, menne gyorsan is, kalóriabevitel kérdése. Ahogy szerintem könnyen tudnék fogyni is, csak én nem tudok olyan picit enni. Ahogy rengeteget sem, mert jóllakom, bár itt már vannak érdekes dolgok. Nem tudom, mennyi volt az az igazán sok étel, amivel annak idején évi 1 kilót híztam, de tényleg soknak tűnt s szerintem sok is volt. Viszont némi mozgás és kalóriadeficit alapján elég tempósan fogyok, csak azt nem tudom sokáig csinálni. De ez természetes, a testem nem tudja kivonni magát a termodinamika törvényei alól, ha kevés a bevitel, fogy.
Az anyagcserém sebességét nem tudhatom, ahogy azt sem, hogyan változik, ha keveset eszem. Nem mértek ilyeneket valakik valahol megbízhatóan? Azok sem én, de tanulságos lenne megtudni, mi történik. Egy átlagos test szerintem nem kezd csak úgy feleannyiból működni, de egyesek bámulatosan sokáig húzzák szinte semmivel, így azért lehetnek durva lassulások. Amiben biztos vagyok, az az, hogy nem lassul be attól, hogy ritkán eszünk :) Ezt csak hangoztatni szeretik, de nem tudok róla, hogy a tapasztalat vagy a logika alátámasztaná.
[később]
Rájöttem, miért sütizek még :) Régebben nem ettem sok sütit, s emiatt is sokkal vonzóbb, mint a magkenyér, ami már kissé unalmas. A süti a magkenyér és édesség egyben szerepkörben van, ami jó esetben kalóriamegtakarítást jelent, sajna ilyen hatékony sütim nincs sok. A kenyereim már elég kalóriaszegények, az édességeim pedig elég tömények ahhoz, hogy kevés kelljen belőlük. Úgyhogy nem nyerek sokat a sütivel, viszont szórakoztatóbb, az pedig roppant fontos.
Ezért.
Valamit enni kell, olyan sok opcióm nincs, mint a fogyásom után lesz, bár azért igyekszem, ezért is vannak lazább szabályaim is.
Ha szigorúan venném, magkenyéren kéne élnem (ennék mást is, persze, de az a jóllakáshoz nem lenne elég), ami szembenáll a változatosság iránti igényemmel.
Persze van, aki szigorúbb életmódot követ, pl. aki nem eszik növényt, de az nekem már extrém.
Azt hiszem, most van az, hogy tényleg lelépek, majd jövök, ha 65 kiló lettem :P Kordában kell tartanom a táplálkozás- és netfüggőségemet, nem itt kell lógnom napi órákat. A táplálkozás úgyis rengeteg időt elvesz, a főzéssel és járulékaival együtt (kitalálni, hogy mit főzzek a páromnak, ami nekem is jó és marad belőle másnapra, ez nem egyszerű, s ha tojáshiány van és nem jutunk el boltba egy hónapig a hó miatt, akkor különösen elfajul a helyzet).
Mindenkinek minden jót addig is! :)
