reply to name's post
#5206
Ne keverd ide az állatokat, mert sokuknak szénhidrát kell, a zsírtól pedig betegek lesznek. Ahogy tudom, a nyúl nem bírja a zsírt, igaz, a cukrot sem, a répa nem jó neki nagyobb mennyiségben. A kolibri viszont vígan elvan jobbára cukros vizen s nektáron. Nyilván kell neki fehérje, amit rovarokból fogyaszt, de energiának remek a sok cukor. Ezzel sok ember így van, főleg azok, akiket a szénhidrát energizál, a zsírtól csak rosszul lesznek, de legaláébbis lemerülnek. Pedig az is remek energia és sokunknak jobb is, engem enervál a cukor. A páromnak pedig teljesen mindegy, cukor, zsír, mindkettő remek energia, ugyanúgy laktat, de mindkettőre szüksége van, hogy összejöjjön elég kalória, miközben jól érzi magát... Illetve szerintem szénhidrátszegény étrend (150g ch) működne neki, de ezt képtelenség kipróbálni, mert rengeteg szénhidrátot tol szinte folyamatosan. Ha én adom neki a reggelit, akkor az lehet szénhidrátszegény, de ahhoz egy nagy tortát kell kreálnom ebédre, hogy az is szénhidrátszegény legyen s akkor még ott van a vacsora. Egyesekkel igen nehéz :)
Nyilván a ragadozók szénhidrátszegény étrenden vannak (bármit is jelent ez állatoknál, itt nyilván nem az embernél megjelenő grammok a mérvadók), de a növényevők többnyire nem ilyenek (max. akik erősen alapoznak zsíros magvakra). Sok állat kifejezetten gyümölcsevő, ami még vad gyümölcsöknél is inkább szénhidrát, mint zsír. Sok majom erősen alapoz gyümölcsökre, bár pl. a csimpánz, a legközelebbi rokonunk mindenevő, de az se zsírra alapoz. Érdekes lenne látni adatokat, hogy milyenek az egyes állatok tipikus makrói... Még a húsevők is inkább fehérjét esznek, nyilván némi szénhidráttal és zsírral, de egy tipikus zsákmányállat nem feltétlenül zsíros. Ez attól függ, ugyebár. Még az ember által tenyésztett állatok is ritkán igen zsírosak, pedig azok nem rohangálnak folyton. Persze az ősszel, télre felhízott állatok elkapásakor több zsírt kap a zsákmányoló s bizonyos állatok eleve zsírosabbak... A vadnyulak pl. hírhedten zsírszegények, ezért nevezték el róluk a rabbit starvation szindrómát.
Sok ember SZENVED ketóban. Csakúgy, ahogy én szenvednék egy szénhidrátdús étrenden. Nem vagyunk egyformák. S nem mindenki éri be 2000 kcallal ketóban, simán lehet éhezni annyival extrémebb esetben. Sőt, akit a szénhidrát laktat igazán, annak jóval több kalória kellhet ketóban a jóllakáshoz. Én is úgy tudom, hogy nem ez a tipikus (azok között, akik egyáltalán hajlandóak erre a valamelyest extrém étrendre), de vannak ilyen emberek. Sokaknak mindenféle komoly problémájuk lesz ketóban, ez van. A kicsit is egészséges emberi szervezet bírja a kevés szénhidrátot, de a túlélés nem egyenlő azzal, hogy az ember egészségesen, jó közérzettel él, márpedig az a fontos.
Akiknek bejön a ketó, azokse fogynak eszméletlen sebességgel, csaknéha és azt is sokszor áldozatok árán. Ha az ember csak simán ketózik, nem férfi, nem extrém kövér, nem aktív, akkor nagyon gyakran egyáltalán nem fogy. Ahhoz oda kell figyelni és lecsökkenteni a kalóriabevitelt. Ami nem mindenkinek könnyű, nekem pl. a ketó nem elég, pedig minél kevesebb szénhidrátot eszem, általában annál kevesebb kalóriát eszem s egyre jóllakottabb vagyok. Hozzám passzol a ketó, de nem elég. De van, akihez nem is passzol, csak éhezik mellette, majd szénhidrátosabb, jobb étrendre váltva könnyedén fogy.
Most, hogy napi egyszer eszem, jóformán mindegy, ketózom vagy sem, a kalóriabevitelemen nagyon kicsit változtat (azért az a kicsi is sokat számít bizonyos időszakokban), a ketó csak feleslegesen idegesítene gyümölcsszezonban. Plusz ott vannak az imádott zöldségeim is, de azokat általában valahogy beleszuszakolom a 40 grammomba. Nem csinálnám folyton, de hetekig elvagyok úgy.
Szerencsétlenebb embernek agyi problémái vannak az első ketós hónapban. De hallottam már olyanról, aki hónapokig nyomta és soha, soha nem szokta meg, folyamatos szenvedés és éhezés volt neki a dolog. Úgyhogy nem mindenkinek való, ami nem meglepő, hisz nincs étrend, ami mindenkinek ideális. Mindenevők vagyunk s van választási lehetőségünk, szerencsére.
Az én ideális szénhidrátmennyiségem napi 30-80 gramm (néha OK a 300+ gramm is, de tartósan 100 is sok). Van, akinek nagyon rossz valaha is fölémenni a 20 grammnak, van, aki 150 gramm körül érzi magát a legjobban és van, akinek 800-1000 gramm szénhidrát kell az energikus működéshez és jó közérzethez. A páromnak szerintem 150-200 (ezt sosem próbálta, de lehet, hogy menne) és 500 között minden jó, de vannak rugalmasabb emberek, akik 20 gramm és a csillagos ég közt vibrálnak. Van, aki pár hét ketó, pár hét szénhidrátdús, zsírszegény növényi étrendet nyom, elég fura, de ha neki működik...
Nem lehet eldönteni, pontosan miből jön a háj, de nyilván a kalóriatöbblettől, BÁRMI is az. Én a szénhidrát miatt híztam el, de a hájam zöme tuti zsírból jött, hiszen abból ettem sokkal több kalóriát. Szénhidrátszegény étrenden is simán híztam, amikor sok volt a kalória. Én nem, de egyesek ketóban is híznak. A régi eszkimók hája garantáltan zsírból jött, ahogy a zsíros fókák hája is fehérjéből s némi zsírból kell származzon. A mókus is meghízik dión, nincs ebben semmi különös. A test nem dobja el az energiát.
A bigott vegán és a bigott ketós ugyanúgy butaságot beszél. Nem a zsír hizlal, nem a szénhidrát, hanem az energiatöbblet. Akkor is, ha csirkemellből van, csak azt nehéz összehozni. A ketó (vagy bármi más étrend) "trükkje" az, hogy sok embernek könnyebb jóllakni, kevesebb kalória is elég hozzá. De attól még ugyanúgy a kalóriadeficit okozza a fogyást. Ezt szerintem sokan tapasztaljuk, amikor elkezdünk kalóriaszegényebben és szénhidrátdúsabban enni és jobban fogyunk. Van, akinél a kevesebb szénhidrát okoz egy kis plusz anyagcseregyorsulást, de ez nem jelentős.
Remélem, nem ismételtem magam túlságosan.
