Főoldal / Fórum / Fogyással kapcsolatos témák / Stagnál a fogyás?

Ezzel eme oldal kalkulátora is egyetért valamelyest... Az extra zsír miatt nem kell sok extra energia, de valamicske kell, főleg, hogy egy nagy test cipeléséhez több izom is kell, így ha az ember ugyanolyan minimális mozgás mellett több zsírral rendelkezik, izma is több lesz, ha minden más tulajdonság, körülmény ugyanolyan... S az az izom meg is van egy picikét dolgoztatva, hiába nem nagy az aktivitás. Ezért is célszerű edzeni fogyáskor (is, de ekkor különösen, ha nem akarunk izmot veszteni, plusz más előnyei is vannak, amik fogyáskor különösen jól tudnak jönni), hiszen a csak szokásos mozgás mellett az izom a csökkenő testtömeg miatt egyre kevesebb terhelést ad, úgyhogy elkezd leépülni.

Ez az energiaigény-csökkenés nem hatalmas feleslegnél nem annyira sok. Ha combos deficittel kezdtem volna, simán lefogytam volna az eredeti kalóriamennyiséggel, persze lassulva, hacsak nem emeltem volna folyamatosan a mozgásmennyiséget. De mivel pici deficittel indultam, a kalóriaigényem viszonylag hamar beérte a kalóriabevitelt... Aztán se té, se tova, mivel annál kevesebbet képtelen voltam enni, a szervezetem pont ugyanannyi étellel lakott jól, mint korábban, nagyobb testtel. Akkor jöttek mindenféle kísérletezések, próbálkozások...
A másik oldala ennek, hogy ahogy túlzabáltam magam anno és folyamatosan híztam, s valamiért nekem nem változik az átlagos kalóriabevitelem ilyenkor sem, egy ponton leállt a hízás, nem tudtam eleget enni hozzá. Ehhez érdekes genetika is kellett, a túlevés nálam elég jól felhúzza a kalóriaigényt is, de megvannak a határai s amikor jön a többlet, az raktározódik. Egy ponton pedig már nem tudott megjelenni a többlet.

Hát látod, fogalmam sincs. Én abban sem vagyok biztos, hogy a BMR-t a teljes testsúlyra kéne számolni. A zsír nem igényel annyi energiát szerintem, ha csak fekszik az ember, azt nem kell úgy működtetni, mint az agyat/szívet/beleket/tüdőt/stb. Tehát nem hiszek a hatalmas test-hatalmas kalóriafogyasztás elméletben sem. De nem is osztok senkinek tanácsot legalább:-))))
A hormonok is meg tudnak viccelni. Nekem mindig jó volt a TSH-m, viszont most úgy látszik, van mégis a pm-emben egy túltermelő göb, mert az alul- és túlműködés kellemetlen tünetei megvannak nálam, pár éve, és egyre erősödőn.
És hát a változókor után minden rossz hatványozódik. Ez van.

A magasságomhoz / ami 185 cm. / az álomsulyom 90 kg volt. Rövid ideig. Hirtelen megugrott, és 105 lett. Ekkor még mindig szép voltam / :) / és elégedett. Nyugdij óta ugrott fel a 10 kg, és még vagy tiz-tizen öt. Jelenleg 115 kg vagyok uszkve. Tehát, ha most valaki lefaragna rólam 10 kg-ot, boldog lennék. De már öttel is boldogabb lennék. A nagy kb 20 kg-os fogyásom után hónapokig voltam 110 kg. Akkor kezdtük a magasabb kalória bevitelt, és ez 4-5 kg pluszt jelentett. / Bmati szerint ez természetes /. Na de meddig? Kalória deficit megvan minden nap. Nem bünözök, nem csalok. Mozgok, amit mozgok, és még mindig nem értem, hogy miért állt le a fogyás két éve, mikor mindent ugy csinálok, mint előtte, mikor olvadtak a kilók. Tényleg ilyen hirtelen állt be az öregedésem? Anyagcsere stb? Pedig a 130 kilóval még mozogni is kevesebbet, és nehezebben tudtam.