Válasz tja1961
#1401 számú posztjára
Van ugyan bevált rutin a csaló napra, de azért ha ennyiben maradunk, akkor a felszínt karcolgatjuk csak.Ez a "tartalék üzemmód" egy elég ködös, már-már misztikus fogalom.
3-féle élettani történést tudnék elképzelni, ami ide tartozik, de lehet, hogy több is van.
1. a diéta hatására a szervezet rákényszerül, hogy a tápcsatorna tartalmából az utolsó kalóriát is kifacsarja. A táplálék áthaladása lelassul, hajlamosak leszünk szorulásra. Ez valószínűleg pár nap diáta után megtörténik, és nem lehet segíteni rajta csaló nappal, mart túl sokszor kéne ahhoz csalni.
2. Az anyagcsere visszaáll, feladja az aktivitást és a puszta túlélésre törekszik, azaz arra, hogy leüljünk egy sarokba, és minél tovább maradjunk életben, hátha történik valami és vége lesz az éhezésnek. Ha erről van szó, akkor jó ötlet a csaló nap. Ehhez a helyzethez konkrét éhezés kell napokig, vagy pedig egy szigorúan betartott, alultervezett kalóriabevitel, mégpedig sokáig.
3. A hormonális folyamatok a beépítésnek kedveznek, és gátolják a lebontást. Ennek a kulcsa az inzulin, ha annak szintje makacsul nem csökken (ez egyénenként eltér), akkor nem tudunk fogyni. Itt a csaló nap könnyen árthat, mert ha abban jelentős mennyiségű, magas glikémiás indexű szénhidrát van, akkor az inzulin szintje pláne nem fog csökkenni.
Szóval a csaló napból könnyen lehet sima önbecsapás.
