Válasz Bofy
#1449 számú posztjára
Nekem némi tapasztalatra épülő fixa ideám, hogy jobb, ha alacsonyan tartom a szénhidrátot. S ugye a sok zsír sok szénhidráttal nem fogyókúrás kombó... De a sok szénhidráttól éhesebb és édességet kívánósabb is leszek, bár ez így túlságosan általánosított.
Madártej szelet? :) Ez érdekesen hangzik. Szeretem a madártejet. Persze nem tejjel csinálom, de ez mit se változtat, a lényeg a finom házi tojás :D
Glutént nem akarok enni, de nem vagyok gluténérzékeny, s a nyomokban glutént is tartalmazhat szint nem érdekel. A zabot nem kerülöm, csak ahogy írtam, nem szeretem az ízét. Levesbe raktam néha zabpelyhet, kellemesen besűrítette (aztán találkoztam a maggaluskával, ami finomabb) s kakaóval-mézzel tudtam elnyomni az ízét. De ha van más alkalmas fűszerezés...
Egy időben megpróbáltam sós zabkását fejleszteni, de sosem volt finom.
Rizst és kölest eszem néha, de sokkal többet fogok, ha lefogyok. Nagyon szeret a testem stagnálni, s én nem tudok keveset enni, úgyhogy muszáj egyéb korlátokat használni.
De hogy pl. egy kanál köles mennyire kevés kalória s milyen laktató... Lehet, hogy próbálkoznom kéne az alacsonyabb kalória, több (de gondosan megválogatott) szénhidrát megközelítéssel. Még tizenpár kiló hátravan, az kitart minimum tavaszig, kísérletezhetek még :P Úgyis változom, nem fogyok attól, amitől korábban, mások a vágyaim... Az első hónapokban nem akartam folyton édességet enni, de visszajött.
De ha most felviszem a szénhidrátot (úgyis tart még a körteszezon és itt a sütőtök is), akkor az nem rontja el azt, hogy végre úgy hozzászoktam a mérsékelt szinthez, hogy 45g-mal is remekül elvagyok (pár napig, s utána sem testi okokból adom fel)? A majdnem ketogén napjaim a mentőövem, ha elszalad velem a ló... Bár már azok sem segítenek annyit, mint régen. Valamivel fegyelmezettebb vagyok, sokkal jobban igyekszem és kevesebbet ér. Miközben még oly távoli a cél, főleg a hasamat tekintve. Néha direkt megszemlélem egyéb porcikáimat, amiken látványos a változás.
De ha valamiben nagyon, nagyon rossz vagyok, az a céljaim feladása :) Van, hogy évekig csüngök valamin, szinte bárminemű javulás nélkül, de nem adom fel.
Többet is kéne mozognom. Ha ahelyett, hogy ételeken gondolkodom, túráznék... :D