Főoldal / Fórum / Fogyással kapcsolatos témák / Stagnál a fogyás?

Egy jól megkelt kenyér messze esik a kőtömbtől :) A brutál tömöreket én sem szeretem.
A másik nekem nem gond, ha valami tömörebb, akkor igyekszem kevesebbet enni (ez normál esetben eléggé automatikus, nem vagyok az a típus, akinek a lightosabb dolgok kalóriaspórolást jelentenek, sőt) vagy több feltéttel (én mindig aktuális kedv szerint eszem hozzá valamit - feltét a legritkább esetben van, sosem voltam szendvicses -), nekem ugye csak a saját kenyerem van, de egyszer-egyszer megesik, hogy rokonnál eszem teljesen más sűrűségű bolti kenyeret, nem gond (csak nem finom, úgyhogy inkább csak kényszerből alkalmazom, pici mennyiségben. de ma már viszek saját, jobb kenyeret, ha lehet).
A súlyt pedig úgyis le kell mérni, bár biztos van, aki szemre képes megmondani az ilyesmit. A párom már rutinosan vágja a 200-250 grammos szeleteit egy KIS, minisütőben sütött, lapított cipóból (ugyanúgy elhűlve nézem, mint ő az olykor 15 grammos szeleteimet ugyanabból)... Azért mérni mérünk.
Úgyhogy nekem nem túl tömör a tk kenyér, hanem tökéletes. A nem tk a túl levegős, nehezebben kezelhető (csak a szuperlágy kenőke kenhető el rajta rendesen) és rosszabb ízű is. Nyilván ízlések és pofonok, ráadásul gyerekként éppenséggel megettem némelyik fehéret is, de annyira nem voltam oda érte. A kenyérimádat a szénhidrátszegény étrend elkezdése után (s nincs visszaút, max. rövid epizódok) jött, amikor már tudtam, hogy a kenyér egészségtelen, hizlaló étel számomra. Ma már van remek ketó kenyerem, de még vannak visszaesések, amikor elkövetem azt a hibát, hogy csak búzakenyeret sütök... Még jó, hogy kevés zsírral, ami jelentősen csökkenti a vonzerejét. Nem eléggé, ha kenyeres hangulatban vagyok.

Már megint túl sokat írtam (pedig hol van ez a képességeimtől, amúgyis töröltem), de ez egyik kedvenc témám. Most amúgyis iszonyúan kenyeres vagyok (tegnap már szinte csak kenyérfélét ettem, így jár az, aki pogácsát süt és én), de majd letöröm ezt a hullámot.

Pusztán nem mindegy, hogy egy szelet szerű dologra pakolja az ember a feltéteket, vagy egy kis kőtömbre. Erre gondoltam adaholhatóságnál. Vagy ha levágok mondjuk egy 0,8 cm-es szeletet, annak mennyi a tömege, 65 vagy 90 gramm vagy akár még több.

Az én tk kenyerem pont tökéletes tömörségű, de mindig van benne egy kis fehérliszt is. Nem a tömörség, az íz miatt. 30% fehérliszttel ízlik nekünk. A páromnak lehet szupertömör, szerintem keletlen is, ő azt is szereti, s a habkenyeret is megveszi valaki a boltban, szóval ez bizonyára ízlés dolga.
Múltkor fehér kenyeret sütöttem, az tömörebb volt, mint a tk, fene se tudja, miért... Viszont elég rossz íze volt. Nem szeretem a fehér kenyereket, lisztízűek, illetve kissé ízetlenek nekem. Hogy azzal a kis korpával, ami a tk lisztben van (lehet, hogy ez nem pontos, de közel áll hozzá) miért finomabb, passz, de az. Amúgy régen 25% tk liszttel ízlett a kenyér, most inkább kb. 75-tel, öregtésztával és magvakkal, valamint zsírosabban. A zsír szempontjából száraz kenyérre hiába kenek olyan vastagon vajat, mint ő maga (nem szoktam, de csábító a dolog), akkor is száraz marad, benne is kell legyen zsír.
Azt megértem, hogy a kenyérhez kötöttség gond, de mi van az adagolással? Nekünk e téren nincs gond, nem érdekel minket a térfogat, kenyérnél legalábbis (más ételnél fontos, mert a páromnak 1 literes dobozba kell beleférnie az 1000 kcal körüli alapételnek. de a kenyérfélék nem dobozban utaznak). Vagy eszel könnyed kenyeret is és megzavar a tömörség? Rosszak lesznek az arányok valaminél?