Válasz HUNited
#6263 számú posztjára
Nekem sokkal apróbb a kertem, így is elég munkás, pedig mi a permetezést is egy az egyben kihagyjuk. Egy kisebb kertbe is sok gyümölcsfa fér :D A föld nem jó, szinte semmilyen zöldség nem terem meg még, de a gyümölcsök jól elvannak.
Nekem a körte és a szőlő egy kategória: bitang cukros, igen finom gyümölcs. De egyik sem tart sokáig, befőttben már sokkal kevésbé eszem, főleg, hogy úgy már tényleg iszonyú édes, én pedig jobbára magában eszem a gyümölcsöt (a meggyet és a banánt pedig csokival. de a banán nekem ízesítő és édesítőszer, nem annyira gyümölcs, gyümölcséhségre egyáltalán nem jó)... Mmmm, gyümölcs :) Már ma is megettem egy szem szőlőt, szinte ellenállhatatlan, én pedig nem szeretek ellenállni :)
Banánból régen simán bement 5 rendesebb darab, ha éhes voltam, ami 1 órára jól is lakatott :) Ma már előbb tiltakozik a szervezetem, de a banánt akkor is jól bírom s ha a párom hoz 3 kilót, néha megeszem kettőt is. Aztán rájövök, hogy 2 dkg sokkal nagyobb élmény, fagyasztva és csokival... De azért néha simán is kell :D
A szilvából a legjobbakat kivéve a lekvár a csábító, bizonyára elég sokat el tudnék nyalogatni belőle. Ha jót akarok, sütibe teszem, akkor még összejöhet egy fogyós nap, a tortáim igen laktatóak (s persze szénhidrátszegények, semmi értelme nem lenne liszteseket ennem).
Nekem tengeri miatti traumám nincs (egyszer volt, amikor a nagyanyám bevetette a kavicsos udvart, ráadásul késve. remekül termett, na ott jó volt a föld). A napraforgók emlékezetesek, amikor cirka 100 darab megtermettet kellett kiszedni 2 hónapos aszály után a kőkemény feketeföldből. S feldarabolni fejszével. A kiszedést 40 fokban, mert nagyanyámnál az ötletet tett követte. Én egy lusta, kényelmes típus vagyok, anyám dolgos, nagyanyám extra dolgos volt (de már öreg, így az efféle munkákat mi csináltuk, a fejszézést csak én, de este. szuper volt nem 40 fokban, én 25 fölött kezdek haldokolni). Szegény anyám szerette az anyját igen nagyon, de amikor Mama hazament, mindig megkönnyebbült kicsit :D
Nálunk a krumplinak nem volt elég értelme. Napi 2 óra melóval meg se tudtuk termelni a szükségletünket, márpedig nem krumplin alapult a táplálkozásunk. Ma már eszembe se jutna túl melós vagy anyagilag ráfizetős dolgokat termelni. Jó, az idei gyöngyhagyma nem volt nagy ötlet, máskor nem lesz. A paradicsom megéri, főleg, mert ízes paradicsomot nem lehet kapni (csak háztól, 2 évente 2 hétig), errefelé legalábbis. De Budapesten is csak egyszer találkoztam olyannal 8 év alatt. Az újhagymák is jók. A cukkini is nagyon megérné, ha megteremne, de még nem teszi.
Na mindegy, gyümölcsöm van dögivel, bár idén már nem lesz sok új. Most épp az egyik málnavessző terem, egész rendesen. Minden ősszel ez van, eper, málna, szeder, valamelyiknek eszébe jut teremni. A tavaly ültetett őszi málnám kihagyta az őszi szezont, de nincs jó helyen.
Örülök a kertnek, eleve nagyon jót kellett venni, mert amúgy várhatsz sok évet, míg beindul és pótolni kell a kiesőket is (plusz minden kerten van mit fejleszteni. én egyszerűen mindenféle gyümölcsöt akarok, amit lehet és amit szeretek. kb. mindet szeretem s amit nem ismerek, az is érdekel. ezért van mézbogyóm). A családi kertben anno alig volt gyümölcsfa és ki is pusztultak. Néha az ember vesz egy kertet sok fával és évek alatt lecsökken az állomány. Nagyon ügyelek rá, hogy mindenből legyen több, ha nem is ugyanaz a fajta, szeretem a változatosságot :) Cseresznyefából egy nagy volt, tavaly vettem egy újat, de az sárga gyümölcsű lesz! Alig várom, hogy teremjen. Az a jó, hogy a párom bírja a gyümölcsöt, mert nekem nagyon rossz lenne folyamatosan sokat enni belőlük. Ez a napi 20 dkg szőlő egy rövid ideig épp elég durva.
A frazeológiám már megint. Könyvnyit tudnék írni a gyümölcseimről s a hozzájuk fűződő meleg érzéseimről.