Válasz LPanka
#3193 számú posztjára
Soktényezős dolog ez az evés-fogyás-hízás.
Ahogy írtam, fiatalon sokat bírtam enni, ha éppen úgy jött, de elvoltam párolt zöldséggel is.
A szénhidrátokat mindig is szerettem, mármint a lassúakat, csak régen még nem volt kapható köles, hajdina, bulgur. Zabpehely már volt, de akkor még nem cuppantam rá ennyire. A malomipari szaküzletekben viszont volt búza-, rozs és más pehely, ezekből kevertem a müzlit.
Akkor még engem sem zavart a pár kiló ide vagy oda, bár nem is volt gyakori. De 32 évesen szültem a fiamat, harmadik gyerekként, után a még volt probléma, és egy éven át vigyáznom kellett a mozgással. Le is szoktam róla szépen. Nálam ez volt a baj. Utána már hipp-hopp eljött az idő, amikor az izomzat már gyengül, ha nem edz az ember, de ezt akkor még nem is tudtam.