Válasz 310583
#5131 számú posztjára
Az elejéhez képest sokkal jobban meg kell dolgozni minden kilóért. Néha elcsüggedek azért, de aztán arra gondolok honnan indultam és mennyit fogytam, mennyivel jobban érzem magam a bőrömben. Csaló napom van, 2.5 és 3 liter között sikerül a vízbevitel, csak vizet iszom. Meg egy kávét reggel. Centiben nem nértem. Csodás, hogy már a normál tartományban a súlyom. A futást pedig annyira élvezem, nem is gondoltam volna soha. Néha vagyok csak türelmetlen, de ez is normális szerintem. Amúgy élvezem a folyamatot, lelkileg is sok változáson mentem át január vége óta. Plusz az egész család nyert az életmód változtatásommal, sokkal több zöldség és saláta kerül az asztalra és szívesen eszegetik a lányaim azt amit én is. Jóval kevesebb étel is van itthon. Egy jó másfél hónapja a férjem is rászánta magát, adagcsökkentéssel kezdte, meg próbál mozogni. 108 kg-ról 97-re fogyott eddig. És nem kell piszkálnom. Magától állt neki. Én az alapelveket meséltem el neki. Párszor mondta hogy éheztetem, mondtam hogy én ugyan nem. Ez a saját szuverén döntése :) Erre nem tudott mit mondani. Nekem ez azért jelent sokat mert több mint fél évig tudomást sem vett az egész diétámról, a futásról, hogy jobban nézek ki. Az ő arca és kezd fiatalodni :)